The Knight Bus - A Kóbor Grimbusz

Újdonság J.K. Rowlingtól:

A Kóbor Grimbusz (Forrás)

Azoknak a varázslóknak és boszorkányoknak, akik hop-por-betegek, akik számára a hopponálás megbízhatatlan, akik nem szeretik a magasságot, vagy félnek / émelyegnek a zsupszkulcs miatt, azoknak ott van a Kóbor Grimbusz, ami rögtön megjelenik, ha egy varázslónak vagy boszorkánynak sürgősen utaznia kell, csupán ki kell nyújtaniuk a pálcás karjukat a járdaszegélyen állva.

A lila, háromemeletes buszban napközben székeket, éjszaka pedig ágyakat találsz. Azonban nem feltétlenül kényelmes, és nem javasolnám, hogy forró vagy hideg italt rendelj, még akkor sem, ha felajánlják, mert a busz jól bevett szokása, hogy egyik helyről a másikra ugrál, így az italod biztosan kiborul út közben,

A Kóbor Grimbusz egy relatíve új találmánya a varázslótársadalomnak, akik néha (habár nagyon ritkán ismerik csak be) ötletet merítenek a mugli világból. Egy biztonságos és diszkrét közlekedési eszköz iránti igény már régóta fenn állt, de az összes ötletet (taxi-szerű seprűk mellé csatolt oldalkocsik, thesztrálok alá kötött kosarak) megvétózta a Mágiaügyi Minisztérium. Végül Dugald
McPhail mágiaügyi miniszter lecsapott a muglik viszonylag új "busz-szolgáltatására", és 1865-ben a Kóbor Grimbusz forgalomba került.

Forrás

Bár néhány varázsló (főként az aranyvér-mániások) a Reggeli Prófétának írt levelekben kijelentette, hogy bojkottálni fogják ezt a "mugli találmányt", a Kóbor Grimusz kifejezetten népszerűnek bizonyult a társadalom nagy részében körében, és a mai napig jelentős forgalmat bonyolít.

J.K. Rowling gondolatai:

A Kóbor Grimbusz [angolul: Knight Bus] egyrészt azért kapta ezt a nevet, mert a knight [lovag] rímel a night-ra [éjszaka], és vannak olyan éjszakai buszok, amelyek egész Nagy Britanniát bejárják, miután a menetrendszerű buszok megállnak. Másrészt a knight-hoz társul, hogy valaki a megmentésünkre, védelmünkre siet, és ez úgy tűnt, illik egy olyan járműhöz, ami a közlekedés legutolsó alternatívája.

A Kóbor Grimbusz sofőrét és kalauzát nagyapáim után neveztem el Ernestnek és Stanleynek.