Újdonság J.K. Rowlingtól:
A huszadik század végén a Nimbusz Versenyseprű Vállalat vezette a piacot. A Nimbusz 2000-es és 2001-es modellek több eladást generáltak, mint versenytársaik.
A bemutatás előtt rövid idővel, (körülbelül tizenkét hónappal) jöttek rá a Nimbusz fejlesztői, hogy egy olyan versenyseprű van fejlesztés alatt, ami le fogja taszítani őket az első helyről. Ez volt a Tűzvillám: egy titkos projekt Randolph Spudmore fejlesztésében (apja az Ellbery & Spudmore cégből ismert Able Spudmore - az ő nevéhez fűződik az 1940-es Tinderblast és az 1952-es Swiftstick; mindkettő használható seprű volt, de egyikük sem lett különösebben népszerű).
 |
| Forrás |
A tehetséges és innovatív Randolph volt az első, aki koboldok által megmunkált fémet használt (a lábtartóhoz, a támasztékhoz, és a seprű fejének összefogásához); nem teljesen világos, miért használta ezt, de úgy tűnt, kiváló stabilitást és erőt adott a Tűzvillámnak az időjárási viszontagságok legyűréséhez, valamint kialakított egy speciális csúszásmentes lábtámaszt, ami különösen előnyös a kviddics játékosoknak. A nyél fényezett ében, a fej ágacskái pedig nyír- vagy mogyorófa ágaiból származnak - attól függően, melyiket preferálja a vásárló (a nyír köztudottan többet nyikorog ha nagyon magasra repül vele a tulajdonosa, míg a mogyorót azok szereti jobban, akik előnyben részesítik, ha a seprű kormányzása rendkívül érzékeny).
A Tűzvillám egy drága seprű, és Harry Potter az első tulajdonosok között volt. A következőkben viszonylag kis mennyiségben gyártották, részben mivel a szabadalmaztatott fémmunkához szükség volt a koboldokra, akik a legkisebb provokációra képesek otthagyni a munkát és kisétálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése