Ez a fejezet egy az egyben a tekergőké.. Lupin mesél a tekergőkről, mi pedig láthatunk egy gyönyörű képet a csapatról.
1. jelenet - Lupin története
"– Emberként nem lehettek mellettem, de állatként igen – felelte Lupin. – A vérfarkas csak az emberekre veszélyes. A barátaim havonta egyszer kiszöktek a kastélyból James láthatatlanná tévő köpenye alatt. A parkban aztán átalakultak. Peter, a legkisebb, átszaladt a fúriafűz csapkodó ágai alatt, és megérintette a görcsöt, ami megdermeszti a fát. Azután már csak végig kellett menniük az alagúton, és csatlakozhattak hozzám. A közelségük jótékony hatással volt rám. Külsőre ugyan farkas maradtam, de a lelkem megszelídült a jelenlétükben.
– Fogd rövidre, Remus – morogta Black. Olyan arccal meredt Makeszra, mintha elevenen fel akarná falni.
– Nem tart már sokáig, Sirius… Nos, attól fogva, hogy mind a négyen állatalakot tudtunk ölteni, rengeteg izgalmas lehetőség kínálkozott számunkra. A Szellemszállás már nem is volt elég nekünk, egész éjjel a faluban meg az iskolai birtokon kószáltunk. Sirius és James nagy és erős állatokká alakultak át, így kordában tudtak tartani egy vérfarkast. Nem hinném, hogy valaha is akadt volna a Roxfortban olyan diák, aki nálunk jobban ismerte a birtokot és Roxmortsot… Ezért is jött az ötlet, hogy megszerkesztjük a Tekergők Térképét, amit aztán a becenevünkön szignáltunk. Sirius volt Tapmancs, Peter volt Féregfark, és James volt Ágas."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése