Kviddics Világkupa - Bulgária vs Japán

Forrás

A Reggeli Próféta Kviddics tudósítója, Ginny Potter jelenti a Patagóniából.

Bulgária 610 - Japán 460

A második elődöntő kezdetén, a pályára lépés előtt egy perccel a bolgár terelő, Boris Vulchanov azt mondta nekem: "Az egész Kupa alatt lebecsültek minket, és esélytelennek tartottak. Semmi vesztenivalónk, viszont mindent megnyerhetünk. Mindent meg fogunk tenni, ami tőlünk telik."

És senki sem tagadhatja, hogy tényleg megtették. A Japán csapatnak - akik kiválóan teljesítettek az egész verseny alatt, és két új tehetséges játékost adtak a varázsvilágnak, Shingo és Hongo terelőket - az jelenthet vigaszt, hogy egy olyan elődöntő részesei lehettek, amit még sokáig nem fogunk elfelejteni: az utóbbi évek egyik legmagasabb pontszámát hozó, kiemelkedően izgalmas kviddicsmeccs tanúi lehettünk.

Ahogyan az várható volt, Shingo és Hongo uralták a játékot a kezdetekben. A meccset kétszer is meg kellett állítani, hogy a gyógyítók el tudják látni a bolgár játékosokat - hatan közülük már az első órában megsérültek.

Ezután a bajtársiasság olyan megnyilvánulásait láthattunk, amit, akik  tanúi voltak az eseményeknek, nem felejtenek el egyhamar. A gurkók úgy hasították a levegőt, mint az ágyúgolyó, és Vulchanov, hogy megvédje Krumot, egy gurkó elé vetette magát, mert a fogó épp a cikesz nyomában volt. Vulchanovot kiütötte a száguldó golyó, és leesett a seprűjéről - de a japán fogó, Noriko Sato elkapta őt. Látva, hogy Noriko képtelen a cikesz üldözésére, Krum megállt, és nem használta ki az így keletkezett előnyét. Ezt látva, a tömeg Krumot, Sato-t és Vulchanovot (miután magukhoz tértek) állva ünnepelte.

A japán védekezést jogosan kísérte tapsvihar, de a hajtók, Ryuichi Yamaguchi, Kimiko Kurasawa és Yoshi Wakahisa munkáját sem lehetett semmibe venni. A játék nyolcadik órájára a japán csapat 250 pont előnyre tett szert. Habár a bolgár terelők nem tudták megfelelően követni a gurkókat, mindent visszaadtak, amit Shingo és Hongo rájuk küldtek. A bolgárok játéka nem volt szép, de a rátermettségüket nem lehet kétségbe vonni. 

Amikor a cikesz másodszor is megjelent, Krum és Sato versenyezni kezdtek; Krum elterelte Satot, de nem akarta elkapni a cikeszt. Ez egy jel volt, miszerint bízik a csapatában, éles kontrasztot alkotva a '94-es döntővel, amikor elkapta a cikeszt, ezzel véget vetett az írekkel való játszmának, megkímélve csapatát a további megaláztatásoktól. 

És ez volt a meccs igazi fordulópontja. A bolgárok lassan magukhoz tértek és megmutatva szívósságukat magasabb szintű védekezésbe kezdtek. Aztán a tizedik órában egy rendkívüli húzással megváltoztatták a meccs kimenetelét: Krum lenyűgöző elterelő repülésbe kezdett, elhitetve Sato-val, hogy csupán Hongo-t akarja kikerülni, és mielőtt a nézők, vagy a többi játékos rájöhetett volna, mi is történik, Krum elkapta a cikeszt. A tömeg döbbentét mutatja, hogy a bolgár ovációt egy tíz másodperces csend előzte meg. Az ünneplés még ebben a pillanatban is tart, és csak a legkeményszívűbbek nem éreznek együtt a japánokkal, akik az USA csapatával fognak játszani a harmadik helyért.