 |
| Forrás |
Japán 330 - USA 120
Kevesen fognak ellenkezni, ha azt mondom, a harmadik helyért zajló küzdelem rövid volt, véres, és brutális.
A japán csapat, akikről sokan azt gondolták, hogy egészen az első helyig fognak menetelni, és az amerikai, akiknek 2014 nagy áttörést jelentett, már több figyelemre méltó kupával is büszkélkedhet. Mind a 14 játékos felszegett fejjel állhat, habár néhányuknak ez - elsősorban az amerikai hajtónak, Arsenia Gonzalesnek, aki két gurkót kapott az arcába a 34. percben - különösen fájdalmas lesz.
Az USA jól szerepelt, tizenkét gólt sikerült lőni a nagyszerű formában lévő Todoroki őrző ellen, de a két terelő, Hongo és Shingo is egyszerűen megállíthatatlanok voltak. A pálya másik végében, a hajtók, Yamaguchi, Kurosawa és Wakahisa tizennyolc gólt lőttek be az őrző, Susan Blancheflower mellett, majd a japán fogó, Noriko Sato a kupa leglátványosabb megmozdulását produkálta. Sato a száguldó gurkók és az oda-vissza repkedő hajtók között, elnyomva az amerikai Mercy Wardwellt, lehagyva a Lucas Picquery-vel együtt akadályt képező Darius Smackhammert, végül sikeresen megkaparintotta a cikeszt.
Mikor földet értek, a két csapat egy szívmelengető öleléssel mutatta be, milyen az igazi összetartás a sportolók között. Azóta kaptuk a hírt, hogy a japánok megajándékozták az amerikai csapatot - akiknek a szurkolói elrabolták a kabalájukat, Hanst, az ír főnixet - egy Hoo-hoo csibével (a Hoo-hoo egy japán tűzmadár-fajta).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése