2014. augusztus 19., kedd

Technology - Technikai vívmányok a varázsvilágban

Újdonság J. K. Rowlingtól:

Amikor meg tudsz idézni bármilyen könyvet, tárgyat vagy állatot egyetlen pálcalendítéssel, és az Invito szóval; amikor üzenetet tudsz küldeni a barátaidnak vagy ismerőseidnek egy bagollyal, patrónussal, rivallóval, vagy elvarázsolt tárgyakkal, mint például egy érme, vagy esetleg a tűzön keresztül; amikor az újságokban lévő képek mozognak és a teljesen hétköznapi tárgyak beszélnek hozzád, az internet már nem is tűnik különösebben izgalmasnak. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet olyan varázslóval vagy boszorkánnyal találkozni, aki használja az internetet; ők csupán a kíváncsi tekintetektől elzárkózva puszta érdeklődésből használják azt, vagy hogy kutatásokat végezzenek a mugli tudományok területén.

Ugyan nincs szükségük olyan mondén háztartási berendezésekre, mint a mosogatógép vagy a porszívó, a varázsvilág néhány tagja teljesen le van nyűgözve a mugli tévétől, és a '80-as évek elején, abban a reményben, hogy elindíthatják saját csatornájukat, létrehozták a British Wizarding Broadcasting Corporation-t. Azonban a projekt hamar megbukott, mert a Mágiaügyi Minisztérium visszautasította, hogy varázsló-műsort közvetítsenek mugli eszközön, mert ezzel szinte biztosan megsértették volna a Nemzetközi Titkossági Törvényt.

Néhányan úgy gondolták, hogy ez a döntés következetlen, és unfair, hiszen a rádióadást legálisan módosíthatták, hogy a varázslóközösség saját maga használhassa, és rendszeres adásokat sugározzon. A Minisztérium engedélyezte, hogy a muglik néha elcsípjenek belőle egy-egy részletet, mikor épp tanácsokat osztogatnak - például, hogy hogyan nyessük a mérges csápfüvet, vagy hogy mi a legjobb módja a kerti törpék eltávolításának a salátaágyásból, de ezt az engedményt azzal indokolták, hogy a rádiót hallgató muglik sokkal toleránsabbak, hiszékenyebbek vagy kevesebbet gondolkodnak, mint a tv-néző társaik. Ezen anomália okait Mordicus Egg professzor vizsgálta a Mondénok filozófiája: miért részesítik előnyben a muglik a tudatlanságot című tanulmányában. Egg professzor azt állítja, a muglik jobban szeretik azt hinni, hogy félrehallottak valamit, mint azt gondolni, hogy hallucinálnak.

A másik ok, amiért a varázslók kerülik a mugli eszközöket, az a kultúrájuk. A varázsközösség büszke arra tényre, hogy nincs szüksége olyan (bevallottan leleményes) eszközökre, amelyeket a muglik azért alkottak meg, hogy képesek legyenek olyan dolgokra, amiket a mágiával egyébként könnyedén el lehet érni. Azzal, ha valaki telepakolja a házát szárítógépekkel és telefonokkal, beismeri, hogy alkalmatlan a mágiára.

A legfőbb oka azonban, hogy a varázslók idegenkednek a mugli technológiától, az az autó (és kisebb mértékben a motor és a vonat). A Nemzetközi Titkossági Törvény bevezetését megelőzően a muglik és a varázslók ugyanazokat az eszközöket használták a mindennapi utazás során: lovaskocsikkal és hajókkal utaztak. Aztán mikor a hintók kimentek a divatból, varázsközösségnek muszáj volt felhagynia ezzel a közlekedési móddal. Az tagadhatatlan, hogy a varázslók irigykedve nézték a gyors és kényelmes automobilokat, amelyek a huszadik század elején elkezdték ellepni az utakat; ezért végül a Mágiaügyi Minisztérium vásárolt egy flottányi autót, különböző hasznos bűbájokkal módosította őket, így a varázslók kifejezetten élvezték a használatukat. Sok varázsló tekintett az autókra gyerekes lelkesedéssel, de voltak olyan aranyvérűek, akik kijelentették, hogy sosem fogják megérinteni ezeket a mugli találmányokat, és mégis, sokuknak a garázsban lapul egy repülő Rolls Royce. A legextrémebb mugli ellenesek tartózkodnak mindenféle motorizált közlekedési módtól - Sirius black motor-imádata például roppantul dühítette szigorú szüleit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése